Az iskola története
GYULAFFY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA SZILÁGYCSEH
Földrajzi elhelyezkedés, lakosság
Szilágycseh a 108-as megyei úton helyezkedik el 33 km-re Zilahtól és 60 km távolságra Nagybányától. Földrajzilag két kisrégió, a Tövishát és a Bükkalja határán, a Szilágy patak mellett fekszik.
Szilágycseh a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakkal, Horváth (írásos említés 1220), Mutos (1387), Völcsök (1387) és Románnádasd (1387), 67,77 km2-en fekszik. Népessége a 2002-es népszámlálási adatok szerint 8008 lakos, nemzetiségi összetétel szerint 47,37% román, 49,50% magyar, 3% roma, 0,11% német és 0,02% más nemzetiség.
Történelmi múlt
A város története szorosan összefonódik a település fölötti magaslaton épült várral.
A vár első említése, Vencel cseh király és Róbert Károly közötti hatalmi harcok idején történik, amikor Károly Róbert Magyarország királya 1319. június 29.-én birtokot adományoz Sebesvári Elefánti Dezsőnek. A vár 1319-ben fából készült építmény volt, később több átépítésen ment keresztül pl. 1526-ban, amikor Bélteki Drágffy János végrendeletéből megtudjuk, hogy a kastélyt ő építtette kőből. E végrendelet annál is értékesebb, mert az „költ Mohács mezején, Szent János nyaka vágása napjának előtte való hétfőn” Lajos király táborában.
A települést először 1405-ben említik, Chehy néven, Zsigmond király adománylevelében, majd 1468-ban Mátyás király országos heti vásártartási jogot biztosított. 1569. március 19.-én János Zsigmond, Rátóti Gyulaffy Lászlónak adományozza a várat, a várost és a hozzátartozó uradalmat.
A vár falait, az 1848-1849-es forradalom után lebontották, azonban napjainkig fennmaradt az udvarház romjai néhány reneszánsz ablakkerettel, az udvaron pedig a reneszánsz indás-leveles kút kávája.
Az első iskolaépület minden bizonnyal a templom mellett helyezkedett el. A város iskoláját írásos dokumentum először 1632-ben említik, amikor az iskolamester évi jövedelmét sorolják fel.
1890-ben, a működő két egyházi iskola mellett, megalakult az elemi állami iskola, ami számára 1892-ben elkészül az új épület, kezdetben 8 tanteremmel, amihez 1902-ben hozzácsatolnak 4 osztálytermet, s egy igazgatói lakást; 1960-ban ismét bővítik 2 tanteremmel, ami által az épület elnyeri mai formáját. 1965-ben az iskola a 3-as számú épülettel bővült, 4 tanteremmel. A tanintézmény kezdettől magyar tannyelvű volt. Az 1919-1920-as tanévben 30 tanulóval román tannyelvű osztály létesült. A tanító Paul Miclea volt.
2007. szeptember 1.-től hosszú ideig tartó vajúdás után, a szilágycsehi Ady-Sincai Általános Iskola magyar tagozata jogi személyiséggel rendelkező, önálló magyar iskolává alakul át (Magyar Tannyelvű Általános Iskola). Az első tanévben az iskola diákjainak a létszáma 328, melyből 117 tanuló a 8 elemi osztályban és 211 tanuló pedig a 9 gimnáziumi osztályban tanul.
2008. augusztus 28.-án, a városi Helyi Tanács jóváhagyja az iskola számára a Gyulaffy László Általános Iskola megnevezést, Gyulaffy Lászlóról, cseh vára egykori kapitányáról. 2008. októberében, az iskola névadó ünnepséget rendez, amelyen a megye jeles személyiségei jelen voltak. Iskolánk, önálló működésének 5 évében sokat fejlődött, gyarapodott, anyagi és szellemi téren egyaránt.
3 épületében 23 osztályterem van, amelyből egy kémia-fizika laboratórium, egy biológia, egy román nyelv, egy magyar nyelv, egy matematika, egy földrajz, egy történelem, egy vallás, egy zene kabinet, továbbá egy multimédia terem és informatika laboratórium. A kabinetek mindegyike híres emberek, tudósok nevét viselik. A multimédia kabinet és kémia – fizika laboratórium felszerelését a Szülőföld Alaptól megnyert pályázatokból sikerült beszerezni, amelyet 2007-ben és 2008-ban kaptunk meg. A könyvtárunknak több mint 7300 kötete van. Berendeztünk egy a működési normáknak megfelelő logopédia kabinetet.
Iskolánk fő épületének külső felújítása a 2006-2007-es tanévben történt
 
|
|